Egy magyar Mihály-mese szerkezeti és embertani megközelítésben

 A tündérmesék/varázsmesék hét funkciója szerint:

Kiinduló helyzet: A király három lányával sétál, három egymást követő napon.
Konfliktus: A sárkányok fekete felhőbe rejtőzve megfenyegetik a királyt: vagy odaadja a lányát, vagy elviszik a csillagokat, a Holdat, és a Napot. A király tudni akarja, ki van a fekete felhőben; a sárkány nem mutatja meg önmagát valódi alakjában, hanem beváltja a fenyegetését, és eltűnik.
Hős: Király kis Miklós, a lovászfiú a királyi udvarban
Útnak indító: (cél) részben a mesehős, aki a király udvarában lovászként szolgál, és vízhúzás közben azt mondja az öccsének: ő visszaszerezné a Napot, a Holdat és a csillagokat, ha a király nekiadná a legkisebb királykisasszonyt; részben maga a király, aki adja a nehéz feladatot: el is küldi őt erre az útra, mert ha nem: halálnak halálával hal.
Adományozó: ebben az esetben szintén a király, aki a feladatot ad is adja
Ellenfél: a hét-, a tizenkét-, és a huszonnégy fejű sárkány az ezüst-, az arany-, és a gyémánthídon.
Álhős: a bakarasznyi emberke, aki csellel elrabolja Király kis Miklóstól a Napot, a Holdat, és a csillagokat. Elmenekül velük a huszonnégy fejű sárkány háromlábú lován.
Segítők: Messzinéző, Messzilépő, Fagytól reszkető

Embertani megközelítésben:
A Kiinduló helyzetben az Én, a Törvény megtestesítője három korszakon keresztül „sétál”, azaz együtt van a három lelki erőt leképező női minőséggel: akarat, érzés, gondolkodás
A Konfliktus, hogy mivel a Gonosz nem mer a maga valójában megmutatkozni a Király előtt, ha már nem kaparinthatja meg a lelki erőket, legalább a hozzájuk tartozó égi jelenségeket elvonja az emberek elől:
– csillagok: érzések, asztrális erők
– Hold: gondolkodás, éteriség-erők
– Nap: akarat, Én-erők
Az Útnak indító, a cél: A Hős meg szeretné kapni feleségül a legkisebb királykisasszonyt, tehát egyrészt maga a mesehős, aki vissza akarja szerezni ezeket az erőket, hogy a saját lelki részével egyesüljön;
másrészt a Király, aki a feladatot adja (ez az oka, hogy a Hős elindul); egyben a veszélyre is figyelmezteti: ha nem sikerül legyőzni a sárkányt, elveszíti az életét.
Az Adományozó ebben az esetben azonos a Királlyal; de nem varázserejű eszközt ad, hanem a feladat elvégzéséhez szükséges „lovat”, és „kardot”. A ló általában a gondolkodási erőket jelenti a mesékben; a kard ugyanezt az aspektust hordozza, csakhogy itt a gondolkodás belső folyamata már kívül is megjelenik: a szóban. ld.: „borotvaéles logika”; „vág az esze, mint a beretva”; „a szó kétélű fegyver”.
Az Ellenfél a lelki erőkben fellépő, azokat elrabolni akaró kísértő.
– hétfejű sárkány, amelyik a csillagokat rabolta el: az asztrális ritmusban megjelenő kísértő
– tizenkét fejű sárkány, amelyik a Holdat rabolta el: a gondolati erők kísértője. Az éteri ritmusban ugyan nem a tizenkettesség nyilvánul meg; de az éteri az összekötő az asztralitás és a fizikaiság között: pl. a tizenkét csillagképből származó erőket is ő közvetíti a fizikai testhez.
– huszonnégy fejű sárkány, amelyik a Napot rabolta el: a 24 órás ritmusban élő Én megkísértője
Az Álhős, a „bakarasznyi emberke” az elementáris lények megtestesítője: őhozzá tartoznak a kozmikus erők, és nem is akarja átengedni őket az embernek.
A Segítők ugyanazon a három területen segítenek, ahol a kísértők próbálnak működni:
– először a Fagytól reszkető teremti meg az érzések tűzviharában az egyensúlyt; ez egy valódi Bika-erő.
– utána a Messzinéző magasról pásztázó Sas-ereje, mint gondolkodás-erő választja ki a sok helyből azt az egyetlen egyet, amit a hős keres.
– végül a Messzilépő akarati ereje, a valódi Oroszlán-erő kell ahhoz, hogy „kezére tekerje a bakarasznyi emberke szakállát, s odavigye Király kis Miklóshoz”.

Névmagyarázat:
A Miklós név eredete: Nikolaosz- niké+laosz, azaz a „győzelem” és a „nép” szavak összevonásából „a nép győzelme” értelmezésű férfinév.

/ Vázlat a tervezett „A legkisebb királyfi nyomában” c. könyvhöz/